Minőségi
felhő szolgáltatások a SERVIRA-tól, minőségi garanciával. IBM BladeCenterre épülő
cloud megoldások minden mennyiségben. Több mint egyszerű
VPS szolgáltatás, gyere tesztelj nálunk egy
szervert.
A pénzmosás szó egyes források szerint Al Capone-tól ered, aki Chicago szerte működtetett pénzbedobós önkiszolgáló mosodákat, hogy ezzel leplezze bűncselekményekből származó pénzének forrását. A rendszer mai szemmel nézve szinte már-már primitíven egyszerű volt, de az akkori körülmények között megállta a helyét. Az Amerikai Egyesült Államokban már akkoriban is nagyon elterjedtek voltak az olyan típusú „csináld magad” mosodák, ahol a vevő a mosógépekbe aprót dobva, a kívánt programot beállítva tudta kimosni a magával hozott szennyest ("laundromat"). A bolthálózat készpénzforgalma jelentős volt, az illegális forrásból származó pénzt egyszerűen csak a bevételekhez kellett könyvelni, és arra ügyelni, hogy a látszólag megnövekedett forgalmat, illetve az ezáltal keletkező gépelhasználódást hamis számlákkal fedezzék.
Ezzel el is érkeztünk a pénzmosás körülíró típusú definíciójához: A pénzmosás célja nem profit realizálása, hanem a pénz illegális eredetének elfedése, és a részmozzanatait alkotó egyes műveletek szinte mindig legálisak, csak a művelet egésze illegális a szándék miatt.
A folyamat sokféleképpen elképzelhető, 4 közös elem azonban minden pénzmosási folyamatban megtalálható:
Célja a pénz valódi eredetének és tulajdonosának elfedése;
A pénz formája megváltozik;
Törekednek az eljárás nyomainak eltüntetésére;
Valaki folyamatosan szemmel tartja a folyamatot.
A pénzmosás fázisai
Három fázis modell alapján a pénzmosás folyamata a következőképpen írható le:
Elhelyezés
Az a szakasz célja, hogy az összegyűlt jelentős mennyiségű készpénzt bejuttassák a pénzügyi rendszerbe. Jellemzően büntetlen előéletű közvetítők felhasználásával az azonosítási kötelezettség alsó határa alatti összegekben pénzt helyeznek el egy vagy több számlán. A befizetett pénzt egy meghatározott összeg elérése után átutalják. Az elhelyezés megkönnyítésére a piszkos pénzt gyakran nagy készpénzforgalmú helyek bevételei közé elegyítik (pl.: mosoda, autómosó, kaszinó, áruház… stb.). A gyorsabb ügymenet és a költségek csökkentése érdekében (egy közvetítő eltérő személyazonossága a nagyforgalmú helyeken fel sem tűnik) gyakran kerül sor hamis dokumentumok használatára. Nagyon fontos, hogy a pénz ebben a szakaszban fedezhető fel a legkönnyebben, ez a pénzmosás legkényesebb része.
Rétegzés
Az a rétegzés célja, hogy az illegális jövedelem elváljon az eredeti forrásától, a bevételeket úgy rejtsék el, hogy a jövedelem megszerzője és az illegális pénz között ne lehessen kapcsolatot találni. Komplex pénzügyi tranzakciók segítségével kideríthetetlenné teszik a pénz eredetét. Jellemzően többszörösen összetett fiktív tranzakciókat hoznak létre off-shore és fantomtársaságok között. Az egymást keresztező, fedő műveletek nehezen kibogozhatóvá, követhetetlenné teszik a pénz útját. Ha valahol egy nyomozó pénzmosásra utaló nyomokat talál, akkor több országon át kell a nyomokat követnie, ahol minden alkalommal engedélyek tucatjait kell beszereznie a nyomozáshoz. Ez persze időbe tellik, ami alatt a pénzmosás nyomait teljeskörűen el lehet tüntetni.
Integrálás
Az utolsó fázis, a pénz eredete már szinte kideríthetetlen, a pénzmosó törvényes jövedelemként tüntetheti fel a vagyonát, a teljes biztonság érdekében még adót is fizet utána. Mivel a pénz eredetéhez kétség sem férhet, a megtisztított pénzt gond nélkül vissza lehet juttatni a gazdaságba, és legális üzletekbe lehet fektetni.
Pénzmosási technikák
A bűnözők persze egy lépéssel mindig a bűnüldözők előtt járnak, a legújabb módszerek, trendek ezért nem is szerepelhetnek a listánkban.
A legismertebb pénzmosási eljárások címszavakban:
Készpénzforgalomban történő pénzmosás;
Adó túlfizetése;
Élet- és vagyonbiztosítások;
Garantált kölcsönök – „holland szendvics”;
Fiktív külkereskedelmi ügylet;
Fiktív külkereskedelmi ügylet akkreditív felhasználásával;
Radikális túlszámlázás;
Árumozgással nem járó külkereskedelmi ügyletek;
Ékszerek vásárlása;
Szerencsejátékban való részvétel;
Fedővállalkozások és fantomcégek;
Pártok, egyházak;
Apport alul-/felülszámlázása;
Hamis választottbíráskodás;
Részvénytranzakciók;
Devizatranzakciók;
Pénzintézetek megszerzése.